5 perces süti

kész állapotban

sülés után a bögrében

összekeverés után

Ez nem vicc, mármint az öt perc, a facebookon terjed egy ideje a recept, több ismerősöm felrakta, megcsinálta. Bevallom én is azonnal kipróbáltam, amint megláttam, hogy ez tényleg igaz-e, hogy van süti, ami öt perc elkészítéssel együtt?

Felpattantam a fotelből, konyhában összegyűjtöttam az alapanyagokat, összekevertem, megsütöttem, és kész lett tényleg öt perc alatt. :) Ami az íz-minőséget illeti
nem azt mondom, hogy életem legfinomabb és legminőségibb sütije, de teljesen jó, kiváltképp, ha az ember úúúgy enne valamit, és annyira nincs kedve még megmozdulni se, de talán erre még jut energia... Vanília fagyival, tejszínhabbal nagyon jó.

Alaprecept:

4 evőkanál liszt

4 evőkanál cukor

2 evőkanál cukrozatlan kakaópor

1 tojás

3 evőkanál tej

3 evőkanál olaj vagy olvasztott vaj

3 evőkanálnyi összetört étcsoki darab (opcionális)

1 csepp vanília aroma

1 nagyobb bögre

Amit variáltam rajta már és amitől finomabb :):

a vanília aromát kicseréltem bon-bon meggy aromára, és egy teáskanállal tettem bele

a cukrot barnacukorra cseréltem

étcsoki darab helyett pár szem meggyet tettem bele

Elkészítés:

Elővesszük a bögrét, belekanalazzuk a lisztet, a cukrot és a kakaóport, jól összekeverjük. Hozzáütjük a tojást, elkeverjük benne. Hozzáadjuk a tejet és az olajat, azt is jól elkeverjük benne, belekeverjük az aromát és a csokidarabokat. A bögrét a mikróba rakjuk és 1000W-on 3 percig sütjük. Kicsit kihűtjük, majd egy tálra borítjuk. (Én jobban szeretem, ha nem ilyen muffin-szerű, hanem inkább kicsit folyósabb, szuflé szerű, ezért nem időztetem bent, csak két percig, kivéve, ha a meggyes verziót csinálom, mert akkor inkább a három perces a jó, de mindenki döntse el - itt még több kísérlet is lehetséges kevesebb mint tíz perc alatt. És ha szuflé szerűre csinálom, akkor nem borítom ki, hanem kanalazom a bögréből)

Még megjegyzésként annyi, hogy fel fog emelkedni sülés közben, de nem kell megijedni, mert nem fut ki és visszahúzódik, mikor kész van.

Csoki szuflé

Imádok mindent ami csokis, illetve mindent, ami tömény étcsokis, így a pontos. Mert egy vajas-kakaóskrémmel töltött csokitortának csúfolt dolog nem kelti fel igazán az érdeklődésemet. :)

Ezer éve vágytam szuflé formára, hogy végre készíthessek itthon is csoki szuflét, ne csak valami jobb fajta vendéglátóhelyen fogyaszthassam ezt a csodát. De nem kaptam sehol, amikor kerestem, akkor nem. Még a KIKA-ban is pont akkor fogyott el nekik, mikor ott voltunk, és kerestük. Aztán egy szép napon Panni barátnőmék vendégségbe jöttek és a klasszikus bon-bon ajándék helyett kaptam hat db szuflé formát :) Nagyon örültem neki, és nem kellett sokáig üresen várakozniuk a kis drágáknak, mert rögtön másnap gyártottam bennünk csokiszuflét. Még hozzá tökéletes csokiszuflét :)) Arra már nem volt idő, hogy csináljak mellé valami jófajta gyümölcsös mártást, mert elfogytak. Még a sütiért nem annyira rajongó fiacskám is betolt belőle egyet azon melegében.

A receptet pedig a Szuflé magazinban (milyen stílusos!) találtam.

Hozzávalók:

10 dkg vaj + a forma kikenéséhez

8 dkg liszt

4 tojás

4 dkg sötét kakaópor

2,5 dl hideg tej

15 dkg étcsoki felaprítva

16 dkg kristálycukor + a forma kiszóráshoz

csipet só

Elkészítés:

A vajat és a sót egy serpenyőben felmelegítjük, majd belevegyítjük a lisztet a kakaóporral. Amikor felforrósodott levesszük a tűzről, folyamatosan kevergetve hozzáadjuk a tejet, a fele cukrot, az apróra vágott csokit, a tojás sárgáját, és hagyjuk langyosra hűlni.

A fehérjét a maradék cukorral kemény habbá verjük, majd egy kis habbal fellazítjuk a csokis masszát, utána óvatosan belekeverjük a többi habot is. A formákat kivajazzuk, kiszórjuk cukorral és háromnegyedik töltjük masszával. 180C-os sütőben hőlégkeveréses programon 10-15 percig sütjük, akkor jó ha a felemelkedéstől számítva eltelik 8-10 perc. (Hőlégkeverés nélkül 12-18 perc)

(Ebből nekem a hat forma tele lett, illetve még maradt egy szilikonos tortaformányi tészta. Azt a tésztát csak úgy megsütöttem tortaformában, kicsit tovább, mint a szuflékat, majd kiborítottam, felszabdaltam, és vanília fagyival megettük, isteni volt. Eredetileg azt írta a recept, hogy 4-6 adag, de annál jóval több.)

Bounty

Ez nem süti, hanem az édesség, a Bounty csoki hű másolata - ami az ízt illeti - , és amit az én férjem imád. És ezt legalább tudjuk, hogy miből van :)

Hozzávalók:

1,5 dl tej

8 dkg vaj

6-8 dkg porcukor

1 csomag vaníliás cukor

5 evőkanál búzadara

12 dkg kókuszreszelék

bevonáshoz: 1 tábla étcsoki és 5 dkg vaj

Elkészítés:

Felmelegített tejhez hozzáadjuk a vajat, a cukrot és a vaníliás cukrot, majd felfőzzük. Amikor rotyog belekeverjük a búzadarát meg a kókuszt. Csomómentesre keverjük és levesszük a tűzről. Egy 20*20-as tálba nyomkodjuk, és hagyjuk kihűlni, majd kicsit a hűtőben dermedni. Vízgőz felett egy edényben összeolvasztjuk a csokit a vajjal.

A megdermedt kókuszos masszát téglalapokra vágjuk és rácsra tesszük, majd bekenjük csokimázzal. Hűtőben tároljuk, míg rá nem dermed a csoki. Ezután fogyasztható.

Sport szelet

Szerintem a Sport szelet csokit nincs olyan ember a földön, aki már kóstolta és ne szeretné. De abból is a legeslegfinomabb a kicsi ezüst papíros csomagolású ötvenegynéhányforintos. Bár megjegyezem, hogy gyerekkoromban az is finomabb volt, de még mindig veri a többi szeletes csokit.
Még Anyukám egyszer régen mondta nekem, hogy kapott valakitől egy Sport szelet sütis receptet, és hogy mennyire finom, megcsinálta és bevitte a kolleganőinek, mindenki odavolt érte. Mondtam, jó rendben, biztosan finom, már láttam az interneten ezer ilyen receptet, egyszer majd kipróbálom.
Aztán elmaradt.
Én örököltem Anyukám receptes füzetét. Egyik nap kezembe vettem és nézegettem. Kihullott belőle egy gépelt papír, rajta a Sport szelet receptje. Azonnal megcsináltam. Tényleg nagyon finom lett, azóta már többször is csináltam, és már azt is tudom, hogy pl Dr Oetkeres rum aromából nem olyan finom, mint a Penny Marketben kapható (lehet máshol is kapható, mert nem saját márkás termékük,de én ott vettem) Kingston rum aromából. Abból aztán olyan, mint az eredeti Sport szelet, a párom szerint még finomabb is.
A gyerekeim imádják, követelik rajtam mindig. És bár nem túl egészséges dolgokból áll, mert ugye cukor, meg ht keksz, meg rumaroma stb stb, de szívesebben adom nekik, mint a bolti csokit, mert ezt legalább tudom miből van. Nem nagy kunszt elkészíteni, kezdők is bátran nekiállhatnak, illetve nem egy drága sütemény, és semmi extra alapanyagot nem igényel.

Hozzávalók:
2 dl tej
30 dkg porcukor
2 evőkanál fekete kakaó (nem cukrozott)
1 rum aroma
1/2 kg darált háztartási keksz
5 evőkanál darált dió

A tejet a porcukorral gőz felett összefőzzük egyneműre. Ha levettük a tűzről hozzáadjuk a rum aromát és a háztartási kekszet, valamint a diót, és az egészet jól összegyúrjuk.
Az egészet egy lapos tepsibe simítjuk, elegyengetjük.
Ha kihűlt a tetejét bevonjuk csokimázzal.

Csokimázzal én nem szoktam sokat vacakolni, egy 70-80%-os étcsokit fel szoktam olvasztani gőz felett egy kanál vajjal, majd ezt egyenletesen a tetejére simítom.

Ha megdermedt rajta a csoki, akkor lehet szeletelni, hosszúkás-vékony téglalapokra, mint az eredetit. :)

Csokoládés püspökkenyér marcipános töltelékkel

Átköltöztem az e-oldalamról ide. És úgy döntöttem, hogy ezentúl nem (csak) recepteket
közlök, hanem inkább blogolok. Megosztom a gasztronómiai élményeimet.
Amióta megjelent a standokon veszem Stahl Judit újságjait, az idén őszit még végig se lapoztam rendesen, mikor már egy receptet ki is próbáltam belőle. Nem ezt, ezt másodszorra csináltam meg tegnap. Az első a svéd túrós süti volt, majd azt is felrakom később, de ez a hihetetlenül fincsi csokis-marcipános csoda levett a lábamról azonnal.
Stahl Judit azt írja bevezetőben a recepthez: sűrű, tömégy, a brownies-hoz hasonló csokoládékenyér, amelyben krémes, marcipános töltelék bújik meg. Viszont első ránézésre nem túl szép, mert miután kihűl a teteje behorpad. De sebaj, ne törődjünk vele, mindez fikarcnyit sem von le a csodás ízéből.
Nos, kb ugyanezt tudtam volna írni róla én is, ezért másoltam be az eredetit, mielőtt plagizálnék.
Az elkészítése nem túl bonyolult, kb a muffinéhoz hasonló -ezt egyébként írja is az újság, hogy muffinnak elkészítve is remek, lehet ki is fogom próbálni legközelebb - de kicsit időigényes. Nem maga az elkészítés, hanem a hosszú ideig tartó sütés, meg az egy napos pihenő, amit hagyni kell neki. De megéri. Csak nehéz kibírni, megállni, hogy az ember lánya ne essen neki azonnal, ahogy kiveszi a sütőből, mert olyan csábító az illat. Mondjuk én már a nyers tésztájába is belenyalogattam, mert az is nagyon finom.

És akkor a recept:

20 dkg étcsoki
125 ml tej
20 dkg finomliszt
negyed kávéskanál sütőpor
1 nagy csipet só
125 gramm puha vaj
18 dkg cukor
2 tojás
10 dkg natur joghurt

marcipános töltelékhez:
15 dkg fehér marcipán
6 dkg puha vaj
5 dkg cukor
1 kávéskanál mandula aroma
1 tojás
1 csapott evőkanál finomliszt

vaj a forma kikenéséhez

Először a tölteléket kell megcsinálni, a marcipánt a reszelő nagy lyukán le kell reszelni, hozzáadni a puha vajat, cukrot, mandula aromát, tojást és lisztet, majd az egészet robotgéppel összedolgozzuk.

A sütőt előmelegítjük 175 C-ra, olvasztott vajjal kikenünk egy püspökkenyér formát (hasáb alakút) - na itt még írja, hogy sütőpapírt vágjunk az oldalába, meg az aljába, ezt én kihagytam, enélkül is kijött a formából - nekem üveg sütőformám van.

A csokit a tejjel gőz felett felolvasztjuk, aztán kihűtjük. A lisztet, a sütőport és a sót egy külön tálban összevegyítjük.

A puha vajat a cukorral kikeverjük kb 2 perc alatt géppel, majd egyenként hozzádolgozzuk a tojásokat, végül pedig a kihűlt tejes-olvasztott csokit is.

A tészta háromnegyedét a belesimítjuk a formába, a közepébe kis vájatot készítünk mondjuk egy kanállal, és oda kanalazzuk hosszú csíkban a marcipános tölteléket, majd a maradék tésztát a tetejére simítjuk.

A püspökkenyeret 70 perc alatt megsütjük, de 50 perc elteltével alufóliával betakarjuk és úgy sütjük tovább. Rácsra téve kihűtjük a formában hagyva, majd az egészet betekerjük folpakba (formával együtt) és egy napra a hűtőbe tesszük. Másnap éles késsel szeleteljük.